Moldvai csángók támogatása

A 2007. július 1-től működő önálló magyar Rotary District (1911) egyik kiemelt projektje a "Csángó projekt". A projekt koordinálásával Gulyás István klubtagunkat bízta meg a kormányzó. Az októberi kluboknak írt körlevelünk és a  december 1. -i Budapesti MRCSZ közgyűlésre készült  prezentációból talán kiderülnek az akkori együttműködési elképzelések, melyek letölthetők:
- Körlevél letöltése (Word 732 KB)
 - Csángó projekt prezentáció letöltése (PowerPoint 7 MB)

Keresztgyerekeink:

Bulai Adriána Demse József Csurály Iréna Veronika Andries Ráluka Szabó Regina Nikolina
Somoska Külsőrekecsin Külsőrekecsin Lábnyik Külsőrekecsin

Egy rádióriportban elhangzott felhívás alapján 2005. februárjában klubunk felvette a kapcsolatot a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és vállaltuk, hogy három kisiskolás tanuló egy évi magyar tanulását finanszírozzuk. Az un. "keresztapa program"-ba bárki beléphet, a tanárok által kiválasztott gyerekekkel lehetőség van levelezésre, hisz ezáltal is segítjük őket a magyar nyelv jobb elsajátításában. Egy gyermek egy évi magyar tanításának költsége 30.000 Ft körül volt.

Elhatároztuk, hogy három általános iskolás gyerek magyar tanulását folyamatosan támogatjuk. Úgy itéltük meg, hogy a gyerekek magyar tanulása sokkal hatékonyabb, ha levelezünk is velük, esetleg Magyarországon vendégül láthatjuk őket. Kíváncsiak voltunk életkörülményeikre, családjukra, így többször is meglátogattuk őket sok-sok ajándékot vittünk nekik és a családoknak egyaránt. Az általános iskolából kimaradó gyerekek helyébe újakat vállalunk, így az évek során keresztgyerekeink száma várhatóan nőni fog.

Keresztgyerekeink a kárpátokon túli  Bákó megyében laknak. A nagyszülők, szülők még többnyire beszélik a magyar nyelvet, de az elrománosításnak köszönhetően a gyerekek már egyre kevesebben. Talán most még van esély arra, hogy megőrizzék az ősök nyelvét, mely nagyon ízes, nyelvújítás előtti nyelv, hiszen ide sem a forradalmak, sem a nyelvújítás nem jutott el (nem ismerik pl. a teljes hasonulást, azaz így használják: gyerekvel, tehénvel stb). Csak az utóbbi években engedélyezik a magyar oktatást iskolai kereteken belül is. Vannak falvak, ahol a teljes lakosság - igy a gyerekek is - felválallják magyarságukat, így a falu összes gyereke jár magyar órákra (Csíkfalva). Van ahol már sikerült külön magyar iskolát építeni, mely valójában nemcsak a nyelvoktatás, hanem a gyerekek kultúrált szabadidő eltöltésének is fontos színhelye - művelődési intézmény (Lábnyik, 2007). Vannak vegyes házasságban született gyerekek, akiknek családi neve is román. Sok gyerek kap román keresztnevet, melynek nincs is magyar megfelelője (pl. Andries (=András) Ráluka). A magyar tanárok többsége Erdélyből, egy kisebb részük Magyarországról, s remélhetőleg egyre többen Moldvából származnak.

Fontosnak érezzük tehát, hogy a még magyar anyanyelvű közegben élő mintegy 8-10 ezer gyerek a román nyelv mellett a magyart is megtanulja. Talán ez a huszonnegyedik óra, ha nem fognánk össze és nem tennénk semmit ez a kis népcsoport is eltűnne, beolvadna környezetébe. Eddigi magyarságuk megtartását is talán annak köszönhetik, hogy mélyen hívő katolikusok, akik a román ortodox közegben is megtartották "elszigeteltségüket".

Eddigi  tevékenységünk, projektjeink:

2010.05.21 Gulyás István és Ormos Tamás részt vett Külsőrekecsinben az előzőleg  megszervezett egyeztető tárgyaláson, ahol - első lépésként -  a Külsőrekecsini 3  gyermekintézmény ( 2 iskola és az új Gyermekek Háza) egészséges ivóvíz ellátását beszéltük meg. A megbeszélésen részt vett Lucian Cheta Rekecsin polgármestere,  Alexandru Boghiu az RC Bacau tagja és két kollégája, Gyenge Attila az RC Kézdivásárhely képviselője, Csillag Levente az MCSMSZ képviseletében és Fehér József Külsőrekecsini vállalkozó, a Gyermekek Háza kivitelezője. A tárgyaláson született egy megállapodás melyet 3 nyelven írásba foglaltunk: magyarul, románul és angolul.
(Csángó trip 7.)
2009.09.26 Öt személykocsival vágtunk neki az útnak 18-an, hogy a Külsőrekecsini Gyermekek Háza felszentelésén részt vegyünk. Az ünnepség szép volt, a ház is nagyon szép. Néhány hiányosság még van a berendezésben, melynek oka a támogatások késedelmes megérkezése miatti késedelem. Pár héten belül azonban otthonosan berendezve indulhat a magyar oktatás és az egyéb programok a házban. Velünk tartott az RC Nidda (Németország) képviseletében Hermann Körner barátunk és felesége. A sok adomány mellett egy csodálatos madonna festményt is ajándékoztunk a Háznak, melyet Hermannak köszönhetünk, akit éppen az indulás  előtt egy nappal  klubunk tiszteletbeli tagjává avattunk. Utunk során vízmintákat vettünk 3 település, 6 vízvételi pontján,  melyeket a Jim Dowler barátunk által Amerikából küldött gyorstesztekkel a helyszínen elemeztünk, ill. a hűtött mintákat az Északmagyarországi Regionális Vízmű laborjában is bevizsgáltattuk. Az eredmény minden elképzelésünket alulmúlta. A hat helyszín közül mindössze egy helyen volt iható a víz, a többiben nagy mennyiségű coli baktériumot és nitrátokat találtunk. Ezek alapján már körvonalazódott is a következő projektünk.
(Csángó trip 6.)
2009.05.01 Utunk során meglátogattunk három Erdélyi klubot (Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy), ahol mindenütt nagyon kedves fogadtatásban volt részünk. Az ismerkedés, barátkozás mellett utunk  célja az volt, hogy a közös matching grant projektünk részleteit, anyagi finanszírozását megbeszéljük. A közös projekt a Külsőrekecsini Gyermekek Háza teljes berendezése. Újra elkisért bennünket Jim és felesége. A hosszú, fárasztó 5 napos út során megnéztük  az MCSMSZ Bákói irodáját, a Külsőrekecsini  építkezés állását, az asztalos vállalkozó Fehér József műhelyét. A terepszemlét követően megbizonyosodtunk, hogy az épület kivitelezése jó kezekben van, a Rotary Foundation és a MG-ben résztvevő 11  klub pénze jó helyre kerül.
(Csángó trip 5.)
2008.05.23 Részt vettünk a Magyarfalusi Gyermekek Háza felszentelésén, melyet osztrák rotarista barátaink és saját adományainkból is támogattunk. Az utazáson velünk volt Jim Dowler és felesége Marcia az RC Palm Springs klubból Californiából. Utunk során ellátogattunk Lábnyikba, Csíkfaluba, Külsőrekecsinbe, ahol a leendő "Gyermekek Háza" kiásott alapjai már láthatóak voltak.
(Csángó trip 4.)
2007.05.22 Meglátogattuk keresztgyerekeinket Rálukát, Józsit és Irénkét. Lábnyikban megnéztük az új magyar iskolát, ami nagyon tetszett. Csíkfaluban a magyar tanárok vendégei voltunk rövid időre, s megnézhettük azt a kis tantermet is, ahol a magyar oktatás folyik.
(Csángo trip 3.)
2007.05.16 Ormos Tamás és Barabás Endre barátaink részt vettek Ausztriában az 1910-es district konferenciáján, ahol kormányzói felkérésre Ormos Tamás levetítette a csángókról készített filmjét. A film nagy sikert aratott. A kormányzó úr átadta az osztrák rotaristák által összegyűjtött adományt (2.000 EUR).  Ezt az igények tisztázását követően átutaltuk a Magyarfaluban oktatási célra  megvásárolt parasztház felújítására, felszerelésére.
2006.11.04 Három napra vendégül láttuk a Külsőrekecsini gyerekek egy csoportját. A sok program és ajándék mellett, amit kaptak, csodálatos  műsorukkal színesítették jótékonysági bálunkat. Énekeltek a vasárnapi misén a Sziklakápolnában és felléptek a Miskolctapolcai Közösségi Házban.
2006.07. Egy napra vendégül láttuk a Szolnok megyei Nagykörün táborozó közel harminc csángó kisdiákot. Eközben az éppen itt tartózkodó Peter-Christian Herbrich district kormányzónk is részt vett a gyerekek ebédjén. Itt sikerült felkelteni érdeklődését a csángó ügy iránt, melynek hatására a Monarchiát is védő csángók megsegítésére Ausztriában is gyüjtést kezdeményezett a rotaristák körében.
2006.06.02 Ormos Tamás és felesége meglátogatta Külsőrekecsinben Józsit, a Gulyás család pedig részt vett  Vizántán egy játszótér felavatásán, mely a Miskolci Máltai Szeretetszolgálat szervezésében jött létre.
(Csángo trip 2.)
2006.02.18 A budapesti farsangi Csángó Bál vendégei voltunk, ahol a sok színes műsor és kiállítás mellett a hajnalig tartó fergeteges táncban is részt vehettünk.
2005.05.15 Ott voltunk a Rekecsini Csángó Iskolakomplexum alapkőletételénél, elhelyeztünk egy Miskolctapolcai mészkövet,majd meglátogattuk Adriánát és Józsit falujában.
(Csángo trip 1.)
2005.03.16 Érdekes előadást tartott klubunkban egy Miskolcon tanuló Erdélyi egyetemista a csángókról, történelmükről, eredetükről.
2005.02.18 Kapcsolatfelvétel Hegyeli Melindával a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Keresztszülő programjának felelősével. A tanárok közreműködésével kijelölésre került a három keresztgyerekünk Adriána, Józsi és Irénke, akiktől rövidesen saját kézírással bemutatkozó levelet kaptunk. Ezt követően beindult a levelezés (Gulyás és Ormos család)

Az alábbiakban két csángó gyerek fogalmazása olvasható, jellemző nyelvi fordulatokkal :

Az én falum ősszel csúf, mert a fák puszták, mert le vannak hullva a lapik, s a föld mind narancssárga és veres. Az emberek szedik le a diót, almát, körtét, szilvát és mindenfélét. A gyermekek mennek az iskolába és visznek almát, körtét, birsalmát és eszik meg. Az emberek szedik le a szőlőt és csinálnak bort a télre. A madarak mennek el, mert aztán jő el a tél és ők mennek meleg országba. A gyermekek várják a télt, mert mennek a szánkóval. Az asszonyok szedik ki a krumplit, a káposztát és teszik el télre. Az embereknek van sok dolguk, mert a fákról lehulltak a lapik, s össze kell seperjék.
 Deák József Gyula, Frumósza

Mikor van a karácsony, akkor mindenki kevély, mert tésztáznak, csánnak (csinálnak) galuskát és még tortokat, esznek és isznak jól. Akkor jól vigyük. Hát tük jól viszitek-e?
Én szeretem a karácsonyt, mert menünk a szanikóval a lányokkal és a fiúkkal, de nem az egészvel, csak melyikek a barátaim. Én szeretem a karácsonyt, mert együtt eszünk és csánunk mindent együtt. Még készítünk fenyőt, teszünk mindent rá és jő a Mikulás és az Angyal.
Alig várom, hogy  legyék karácsony, mert be kell csapjuk a kecskéket és a medvéket. Még én is jártam és szép minden. Adtak pénzt és még adtunk mük is. És a fiúk jönnek a lányokhoz és a lányok becsapják.
És tük szeretitek-e a karácsonyt? De tük minek szeretitek? Mondjátok meg nekünk es!
Ládás Angéla, Magyarfalu

 

Andries Ráluka keresztlányunk levele Lábnyikból (2009. szeptember)
Kedves  Keresztanyám és Keresztapám
Mit még csinál? Hogy van? A csalágya? Én nagyon jól vagyok mert meg kezdődött az iskola és nagyon szeretem.
Most vagyok az hetedikben és nagyon szép. Most tanítnak új dolgokot. Kérdeze Keresztanyamot, hogy van az iskola, ha akar.
Még jöjjön nállam. Én alig váram, hogy lassam kendet.

Isten áldja meg !

Raluka

A moldvai magyarok történetének kronológiája
 (1211-1947)

1211.

II. Endre magyar király határvédelmi céllal a Keleti-Kárpátok mindkét lejtőjére német lovagrendet telepít.

1225.

A király kiűzi az országból a tőle függetlenedni próbáló lovagokat. Helyükbe a mai moldvai magyarok őseinek elso csoportjaként, magyar határvédők érkeznek.

1227.

A megkeresztelkedett kunok lelki gondozása végett magyar egyházi és világi segédlettel megalakul Moldvában (az akkori Kunországban) a milkói római katolikus kun püspökség. A kun püspök tagja lesz a magyar püspöki karnak. Az új püspökség működésének biztosítása érdekében Magyarországról kanonoki kar, alsó papság, katonaság és dolgozó nép telepszik át Moldvába.

1342.

Nagy Lajos magyar király Kara Bogdánia néven szervezi vajdasággá a Kárpátoktól keletre fekvő hűbéres területeit. A Moldva elnevezés később jelenik meg.

1371.

A szereti római katolikus püspökség felállítása.

1460.

Mátyás király üldözi a huszitákat Magyarországon, akik ezért Moldvába menekülnek. Itt megalapítják három másik faluval együtt Husz városát, a Dnyeszter partján pedig Csöbörcsököt.

1457-1504.

Nagy István moldvai vajda uralkodása során többször betör Erdélybe. A hadjáratok alkalmával elhurcolt magyar foglyokat Moldvába telepíti be.

1479-1493.

Báthory István erdélyi vajda kegyetlenkedései miatt a székelyek nagy számban menekülnek Moldvába.

1534-1572.

A moldvai ferences kolostoroknak Csíksomlyó ferences anyaháza adja a házfőnökököt.

1571.

Tatros város plébánosa a Husz és Románvásár környéki magyar huszitákat visszatéríti a katolikus hitre.

1574-1591.

Petru Schopu moldvai vajda kancellárja 20000 főre teszi a moldvai magyarok számát.

1600-1606.

Movila Jeremiás vajda idejében Querini Bernárd, Moldva püspöke 1591 katolikus, többségében magyar családot talál vidéken, 10704 lélekkel, akik 15 városban és 16 faluban laknak. A lélekszámcsökkenés okát a tatárbetörések pusztításával magyarázza. Ettol kezdve 200 éven át a bákói püspöki szék a lengyelek kezébe kerül.

1607.

A marosvásárhelyi országgyűlés okirataiból: "Az elmúlt időkben az szegény országnak nagy sok insége és romlása miatt, főképpen Moldvában számtalan sok szegénység futott".

1612.

A szebeni országgyűlés elrendeli "Moldvára menő utak és ösvények őrzését", továbbá, hogy "ha marhástól, feleségestől innet Erdélyből az szegénység által akarna menni, el ne bocsássák, hanem megtartoztatván, ki-ki földesurának visszaadják".

1622.

Moldvát a pápa missziós területté nyilvánítja.

1634- 1653.

Vasile Lupu vajda 12000 moldvai katolikus hívő számára lelki vezetőt kér Rómától.

1641.

Diodat Péter apostoli vikárius részletes jelentésben számol be a moldvai katolikus magyarok településeiről és helységenkénti lélekszámáról.

1648.

Még részletesebb Marcus Bandinusnak, Moldva apostoli adminisztrátorának egyházlátogatási körútjáról a Hitterjesztés Szent Kongregációjához küldött jelentése.

1671.

Szabófalva és másik öt község magyarsága a Szent Kongregációhoz írt levelében panaszolja el a misszionáriusok visszaéléseit, amelyet ha nem orvosolnak, az ortodox püspök fennhatósága alá helyezik magukat.

1707.

Rabutin osztrák császári generális hadai elől a Székelyföldet védő kuruc katonaság nagy része Moldvába menekül. A megtorlástól tartó nemesek is velük tartanak. Hazatérésre csak 1711-ben nyílik lehetőség.

1764.

Január 7-re virradó éjszakán a Csíkmadéfalván tanácskozásra összehívott székelyeket az osztrák császári katonaság ágyútűz alá veszi. A tömeggyilkosság túlélői, a vidék megfélemlített lakosságának zömével együtt Moldvába menekülnek. Egy részük innen továbbmegy Bukovinába, ahol öt falut alapítanak, a többiek végig megtelepednek a moldvai magyarok között. Legjelentősebb falvak: Frumósza, Pusztina, Szerbek és Lészped.

1781.

Zöld Péter csíkszentléleki plébános menekülése során fölkeresi a moldvai magyarok telephelyeit. A gyulafehérvári püspöknek küldött jelentésében írja a moldvai magyarok papjaikról: "A miszionárus atyák mind olaszok, kik sem a román, sem a magyar nyelvet nem tudják beszélni, és azt a 9 magyar plébániát teljességgel nyomoroltul szolgálják".

1807.

A Jászvásárban székelő osztrák konzul, Hammer jelenti Bécsbe a moldvai római katolikus plébániák adatait: 10 település 4182 családdal, 21307 lakossal.

1827.

Hammer utóda, Lippa konzul már 50000 magyarról számol be.

1851.

A moldvai schematizmus 22 plébániát sorol föl, amelybol 16-ban magyarul beszélnek. Ugyanonnan kiderül, hogy a 22 plébánia 208 települést jelent, mivel egy plébániához több falu is tartozott.

1866.

Josef Salandri, a moldvai katolikus misszió főnöke kétnyelvű (román-magyar) katekizmust ad ki Jászvásáron.

1884.

Megszűnik a Misszió és létrejön a Jászvásári Római Katolikus Püspökség.

1889.

Camilli jászvásári püspök pásztorlevelében írja: "megparancsoljuk, hogy a plébániák templomaiban, a pápai pásztorlevélben előírt imádságok semmi más nyelven nem mondhatók, csak románul."

1898.

Bukarestben megjelenik Románia Nagy Földrajzi Szótára , amelyben ez olvasható: "Bákó megye legnagyobbrészt román..., de találunk a földműves nép között régi telepeket, melyek magyar eredetűek és a mai napig megőrizték nyelvüket és vallásukat... Vannak száz és száz családot számláló helységek, ahol a lakosság egyetlen román szót sem tud kiejteni, mint Forrófalva, Klézse stb."

1905.

A bukaresti Román Akadémia évkönyvében megjelenik Radu Rosetti A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről című értékezése. Rosetti 50-60000-re teszi a moldvai magyarok számát, ugyanakkor megjegyzi: "a moldvai állam létrejöttekor (1342) minden valószínűség szerint számottevő magyar népesség volt letelepedve részben a Szeret, részben a Tatros völgyében".

1915.

A lujzikalagori magyarok engedélyt kérnek anyanyelvük templomi használatára. Camilli püspök válasza: "A kérvényezőknek tudniuk kellene, hogy Romániában a nép nyelve román, és nem is lehet más. Saját nemzete elleni jogtalanság, és szégyen volna a saját személyére nézve, ha ebben a hazában valaki egy idegen nyelven beszélne, például magyarul".

1938.

Egy helyi hirdetmény szövege: "Mi, Bákó vármegye Ferdinánd (Újfalu) község polgármestere, Bákó megye prefektusának 1938. május 3-án kelt 7621. számú rendelete alapján a község tudomására hozzuk, hogy a községházán vagy más nyilvános helyeken nem szabad más nyelven beszélni, csak románul. A katolikus templomokban az istentiszteletet csak románul vagy latinul szabad mondani. A papoknak és a kántoroknak nem szabad az egyházi éneket más nyelven énekelni csak románul... Mindenkit szigorúan megbüntetünk, aki ez ellen vét".

1940.

Az öt bukovinai magyar falu Magyarországra való telepítése alkalmával mintegy ezer moldvai magyar is áttelepül.

1946-1947.

Több mint száz magyar tannyelvű iskola alakul Moldvában. Ezeket néhány év múlva rendre megszüntetik. A lészpedi magyar iskola 1959-ig működik.